Művész

Talán én vagyok vak,
S érzéketlen,
Hogy nem látom,
Mi szép versemben?

Minden szájból
Dicséret száll,
Ez így túl egyszerű,
Hisz a hiba ott bujkál...

A legnagyobb kritikus
Én vagyok,
Új hibát mindig,
Találhatok.

S ettől szép
A művészet,
Mert sosem nyeli el,
Az enyészet.

Hisz a művész
Újít, s fejlődik,
Csak saját magának,
Gyötrődik.

Mindig keres,
Egy újabb hibát.
És azt javítja,
Egy egész életen át...