Látom, ahogy testem eltűnik a mélyben
Látom, ahogy zuhan és elég szépen
Látlak téged kárörvendő vigyorral
És velőt rázó, fájó sikollyal
Rád gondolok mikor a kést a szívembe szúrom
Rád gondolok, egyszerre nevetek és sírok

Refr:
Egyszerre utállak és szeretlek
Te vagy az elrontója az életnek
De nem tudok nélküled, se veled élni
Mindenhogyan csak teljesen elégni

Testem kínokkal küzdve fekszik a földön
Az életem olyan, mint egy börtön
Amiben fájó lelkem a fogoly
A zár kulcsát pedig te fogod
Amit kezedből el nem engednél
Kinyitnád a zárat, aztán mégse tennéd

Refr:
Egyszerre utállak és szeretlek
Te vagy az elrontója az életnek
De nem tudok nélküled, se veled élni
Mindenhogyan csak teljesen elégni

Halálom órája kezdődött meg
Életem csak te mentheted meg
Nyúlsz a kulcsért, már a kilincset nyomod
De az utolsó pillanatban mégis eldobod
Érzem kínlódó testem kigyúlt
Fájó lelkem örökre kihunyt